Az Energiaforradalom Közössége

Az Energiahatékonyságért és Fenntarthatóságért a Magyarországi Energia-Közösségek Példáján Keresztül

Az energia iránti növekvő igény és az éghajlatváltozás kihívásai inspirálják a közösségeket a fenntarthatóbb energiaforrások felé való elmozdulásra. Az energia-közösségek egyre népszerűbbek, mint a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználásának módja. A következőkben áttekintjük, mi is az energia-közösség, és hogyan menthet meg minket az energiaválságtól.

1. Az Energia-Közösség Fogalma:

Az energia-közösség olyan szervezett csoport, amelyben a tagok közösen részt vesznek az energia előállításában, felhasználásában vagy akár elosztásában. Ezek a közösségek általában a megújuló energiaforrásokat használják, mint például a napenergia vagy a szélenergia. Az Európai Unió az energia-közösségeket támogatva kívánja ösztönözni az olcsóbb, helyi energiafogyasztást és a decentralizált energiastruktúra kialakítását.

2. Energia-Közösségek Magyarországon:

Magyarországon az energiaközösségek fogalmát 2020-ban vezették be, és azóta egyre növekvő érdeklődés övezi. Az egyik első magyar energiaközösség a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft (KESZ), amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), az Ökostúdió Alapítvány, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és a Szövetkezetiséget Támogató Egyesület alapított. A KESZ célja, hogy gyakorlati példákon keresztül bemutassa az energia-közösségek működését és előnyeit.

3. Az Energia-Közösségek Működése:

Az energia-közösségek három fő típusba sorolhatók. Az egyik modell az ESCO-finanszírozás, ahol a közösség nonprofit módon beruház és telepít napelemeket. A másik típus az, amikor egy társasház vagy lakópark közösen beruház egy napelemes rendszerbe, és az így megtermelt energiát szétosztja a lakók között. A harmadik modell pedig egy városrész vagy földrajzi térség energiatermelők és fogyasztók közötti együttműködését jelenti.

4. Előnyök és Kihívások:

Az energia-közösségeknek számos előnye van. A közösségi energiahasználat révén a pénztárca, a környezet és a lelkünk is jól jár. Az energia helyben történő előállítása csökkenti az országos hálózat terhelését, és a közösség spórolhatja meg a hálózat használatának díját. Azonban a gyakorlatban való megvalósításnak kihívásokkal kell szembenéznie, például ilyen lehet az okosmérők hiánya.

5. Példák Magyarországról:

Magyarországon már megvalósult projektek is léteznek, például a Jurányi Inkubátorház és a Forrásház napelemes rendszerei, amelyek a közösségi energia felhasználását és elosztását szemléltetik. Az ilyen projektek részeként a közösség dönt arról, hogyan használják fel a keletkező profitot.

6. Az Energia-Közösségek Jövője:

A hosszú távú cél az lenne, hogy az energia-közösségek egy egész ország hálózatát alkossák, ahol a decentralizált energiatermelés gócai egymással kereskednek. A közösségi fejlesztési és oktatási programok segíthetik az energia-közösségek kialakulását és növekedését Magyarországon.

7. Hogyan Csatlakozhatsz:

Az energia-közösségek kialakításához és növekedéséhez szükség van a közösségi támogatásra. A Közösségfejlesztők Egyesülete és az ELTE Társadalomtudományi Kara olyan szervezetek, amelyek segítséget nyújthatnak a közösségi kezdeményezéseknek. A részvétel és a tájékozottság növelése révén mindenki hozzájárulhat a fenntarthatóbb energiajövő kialakításához.
Az energia-közösségek lehetőséget kínálnak az energiaválság kihívásainak kezelésére, és az együttműködés révén elősegítik a fenntarthatóbb életmódot. Magyarországon az energiaforradalom egyre inkább a közösségi kezdeményezések felé veszi az irányt, amelyek a megújuló energiák hatékonyabb felhasználásával járulnak hozzá a fenntartható jövőhöz.

Itthon az Otthonunkért Egyesület
Dobrai Zoltán
elnök