Gondolatébresztő
Facebook oldal elérés
Telki legfőbb vonzereje éppen háborítatlan környezeti adottságaiban rejlett.
Telki versenyképességében a természeti értékekben gazdag táji környezet, az avval harmonizáló településszerkezet és arculat rövid-, közép-, és hosszú távon is egy fenntartható fejlődési faktort jelenthetne.
A háborítatlan környezet megtartása az itt élők közös érdeke az újabb és újabb ésszerűtlen és tervezetlen ingatlanfejlesztések helyett.
Fejezetek:
Természeti adottságok
Telki a Budai‐hegység lábánál, a Zsámbéki medence északkeleti peremén helyezkedik el, két kistáj találkozásánál. Északi része a Budai‐hegyek kistájhoz, déli része a Zsámbéki medence kistájhoz tartozik. A hegység erdővel borított domboldalai markánsan elkülönülnek a déli részeket jellemző enyhén hullámzó síkságtól. A Budai‐hegység alapját a tengeri üledékből kialakult triász kori dolomit és mészkő alkotja, erre rakódott le később dachsteini mészkő, valamint különböző márgás üledékek, ennek köszönhetően előfordulhatnak felszíni karsztos képződmények is. Telki déli részét a vízfolyások által lerakott üledékből felépülő jégkorszaki lösztakaró fedi, mely a mezőgazdasági művelésnek ideális körülményeket biztosított, biztosít még ma is. A települést érintő két kistáj jellemző talajtípusa a Ramann‐féle barna erdőtalaj, a település dél‐ nyugati részén is a Ramann‐féle barna erdőtalaj jellemző, melyeket főként szántóként hasznosítanak. Az észak‐keleti részen pedig redzina talaj az uralkodó, melyet erdőterületek borítanak. Telki fő vízfolyása a Budajenői-patak, melynek forrása a belterület északi szélén található. A patak a Békás‐ és a Benta‐patak vízgyűjtőjéhez tartozik, és a Boszorkányvölgyben folyik Budajenő‐felé. Medre Telki közigazgatási határain belül hosszabb szakaszokon kiépítetlen, néhol trapéz szelvényben folyik.
Telki és térsége florisztikailag a Pannonicum flóratartományba, azon belül a Bakonyicum flóravidékhez, a Pilis‐Gerecse (Pilisense) flórajáráshoz tartozik. Észak‐keleti részén fekvő déli, dél‐nyugati kitettségű hegyoldalait főképp cseres‐kocsánytalan tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek fedik. A dél-nyugati, nyugati területeit is felölelő Zsámbéki-medence kistájon a természetes vegetáció ma már szinte teljesen eltűnt, a táj nagy részén mezőgazdasági művelés folyik. A táj potenciális növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyes. Mára az egykori vegetációból, vízfolyások menti ártéri ligeterdőkből egy‐két kisebb élőhely fragmentumon kívül nem maradt szinte semmi. Ilyen még megmaradt természetesebbnek mondható élőhelyfolt a Legelő-domb. A fragmentumra a kötött talajú (lösz) sztyeprétek növényzete jellemző. Ártéri ligeterdők kisebb maradványai, főleg nyár, fűz alkotta facsoportok, nádasfoltok találhatóak a Budajenői‐patak mentén. Telki gazdag állatvilágának főképp a Budai‐hegység részét képező erdőterületek adnak otthon. A Budai‐hegység faunája, akárcsak a flórája értékes, változatos, különösen igaz ez a madárvilágra. A hazai nagyvadak közül pedig a vaddisznó, a gímszarvas, az őz látható leggyakrabban, de megtalálható a dámszarvas is. Ragadozó emlősök közül a rókát és borzot figyelték már meg. Gyakoriak az éjszaka rovarokra vadászó denevérek is. Ízeltlábúakban is gazdag a környező természet. Hüllők közül több értékes, védett faj is megtalálható például a lábatlan gyík, a pannongyík, stb.
Táji- és természeti értékek, tájhasználat, tájszerkezet Telki kiemelkedő táji‐, természeti adottságokkal rendelkezik. Domborzatát tekintve a hegyláb terepviszonyainak megfelelően nyugati irányban ereszkedő jellegű, lejtős‐dombos terület. Tájszerkezetének meghatározó elemei a magasabb fekvésű ÉK‐i oldal kiterjedt, védett erdőségei, a középső területeket elfoglaló beépített területek és a mélyvonalban haladó patakvölgy, illetve a DNy‐i rész intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területei. Ennek köszönhetően településszerkezetére az ÉNY‐DK irányú sávos tagoltság jellemző, melyet átlósan szel át a Budajenő felé vezető út. A belterülettől északra a beépített területek és az erdők közé ékelődik a hagyományos szőlőművelés fennmaradt területe. A település közigazgatási területének jelentős részét (44 %‐át) a település arculatát és kiemelkedő környezetminőségét meghatározó erdőségek foglalják el, a déli részek a fennmaradt összefüggő hagyományos mezőgazdasági művelés kiterjedt (29 %) területei. A település északi részén található erdőterületek országos védelem alatt állnak, a Budai Tájvédelmi Körzet részét képezik, emellett a Natura 2000 területek, valamint az Országos Ökológiai Hálózat magterülete is. Telki adottságainak köszönhetően jelentős kiterjedésű természeti‐, táji szempontból védendő területekkel rendelkezik a település ÉK‐i erdővel fedett oldalán, ezek az ökológiailag értékes területek különböző szintű, átfedésben lévő, természetvédelmi oltalom alatt állnak. A település északi részén található erdőterületek országos védelem alatt állnak, a Budai Tájvédelmi Körzet részét képezik, emellett a Natura 2000 területek, valamint az Országos Ökológiai Hálózat magterülete is. A kiemelkedő természeti értékek megőrzése szempontjából elsődleges, hogy a tájhasználati formák ennek alárendeltek legyenek.
Az erdőgazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. által úttörő módon kezdeményezett ún. „Örökerdő” program is feltétlenül tovább támogatandó. A védett terület előterében szintén a helyi tájképvédelmi terület részei a Szőlőhegy beépítetlen szőlői, a domborzatra merőlegesen futó szőlősorokkal. Az Etyek‐Budai borvidékhez tartozó szőlős még ma is őrzi a egykori hagyományos tájhasználat gazdálkodási formáit, mely sajátos megőrzendő értéket képvisel.
A település zöldfelületi rendszerét bővíteni érdemes.
A játszótérként funkcionáló zöldterületek arányát bővíteni szükséges.
A parkok kialakítása, a berendezések és a zöldfelületek állapota gondozatlan, a településen az elmúlt években egyre több lett az elhanyagolt, rendezetlen zöldfelületek. A kijelölt, azonban funkcióval nem rendelkező területek esetében szükséges a területek rendezése, kialakítása a települési igényeknek megfelelően.
A vonalas zöldfelületi elemek tekintetében Telkin a településképet meghatározó, kifejlett egyedekből álló, egyöntetű fasorok nem találhatók. A Fő utca mentén, illetve a település utcáiban több helyen húzódnak fiatal tervezetlenül eltelepített fasorok. Idősebb egyedekkel rendelkező fasor vezet a Petőfi utcában, illetve a Kórház fasoron. Mindezeket figyelembe véve a település utcáiban a fásítottság, illetve a növényborítottság arányát növelni érdemes lehet, a lakóterületek utcáinak zöldsávjában vegyes összetételű kiültetések találhatóak. Telki zöldfelületeinek gondozása az utóbbi években nagy hiányt szenvedett. Nagy potenciál van a virágosításban, fásításban. A zöldterületek gondozása és koncepció alapján történő növelésével Telki a legvirágosabb települések közé tartozhat. A szűk keresztmetszetű utcákban, ahol nem adódik lehetőség fasor, illetve nagyobb volumenű növényanyag telepítésére, ott többségében gyepes sávot, kisebb cserjekiültetések kaphatnának helyet. Ezen zöldterületek gondozása az elmúlt években elmaradt.
Megoldásra váró kihívás a csapadékvíz elvezetése
Megoldásra váró kihívás a csapadékvíz elvezetése.
Környezeti állapot Telki a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny vízminőség‐védelmi területen lévő település, ezért konfliktust jelent, hogy a települési szennyvízcsatorna‐hálózat ugyan kiépült, azonban a rákötések a csatornázott területeken sem teljes körűek. A térségben több közcélú vízellátást biztosító ivóvízbázis települt, melyek vízminőségének védelme érdekében különös figyelmet kell fordítani a karsztos képződményekben gyorsan terjedő szennyeződések megakadályozására. A település vízfolyása a Budajenői‐patak, mely a csapadékvizek és a tisztított szennyvizek befogadója. A patakok számára potenciális szennyező forrást a helytelenül kialakított közműpótlók, illetve a burkolt utakról árokrendszeren keresztül lefolyó csapadékvíz jelenti. Környezeti veszélyforrást hordoznak magukban a patak és mellékágainak belterületi mederszakaszai, melyek néhol rendezetlenek, a fenntartási sáv nincs biztosítva. Heves esőzések alkalmával gondot okoz a csapadékvizek nem megfelelő elvezetése, a befogadó patakba, árkokba lökésszerűen érkező csapadékvizek mederben tartása, mely így időnként elöntéseket okoz. A probléma megoldása nem várathat magára.
Telkin az egyik legjelentősebb lokálisan jelentkező környezetterhelést okozó forrás a településen átmenő 1103 jelű közút. A nagyobb forgalmat bonyolító közút keresztül halad a település belterületén, annak közvetlen környezetében zaj‐ és levegőterhelést okozva. Konfliktust a szűkebb keresztmetszetű lakóterületen keresztülhaladó szakaszokon jelentkezik az Ófalu és Viziváros területén, ahol az épületek az úttengelyhez közel helyezkednek el.
Lehetőséget kell teremteni a környezeti terhelést csökkentő, hatékony zöldsáv kialakítására, a levegő és zajterhelés csökkentésére. Mivel az itt élő lakosok száma és az átmenő forgalom is megnőtt, így egyértelműen innovatív megoldásra van szükség az átmenő forgalom tekintetében. Ezen terv kidolgozása égető feladattá vált a településen.
A településen és környezetében jelentősebb légszennyezettséget okozó ipari és üzemi tevékenység nem terheli a levegőminőséget. Diffúz légszennyezést a szántóföldekről illetve
burkolatlan utakról származó por jelent, mely lokálisan jelentkezik. A hulladékgyűjtés szervezetlen, ahogyan a közterületek gondozása is, hiányzik a jó gazda attitűdje.
Festői adottság, hogy a településképnek sok ponton szerves elemévé válik a táji környezet látványa, mintegy vizuális szimbiózist hozva létre a természeti és a művi környezet között. Mindez elmondható a településről feltáruló táj látványában és a környező kilátópontokból feltáruló rálátásokban is. E tekintetben persze találkozunk eltúlzott mértékű művi beavatkozásokkal is, leginkább a Legelő‐domb platójának térségében. Településszerkezeti szempontból megemlítendő a központrendszer széttagoltsága, amely a hagyományos faluközpont funkcionális kiüresedését eredményezte és folyamatosan növeli a településen belüli jáműforgalmat. Ennek elkerülése érdekében a gyalogos közlekedés biztonságosabbá tétele elengedhetetlen. Továbbá az innovatív közlekedési eszközök elterjesztésének előmozdítása szükséges. A kerékpáros közlekedés elősegítése, elektromos biciklik használata, elektromos hoverboard és roller stb.
A számítások és a jogszabályi előírások összevetése alapján megállapítható, hogy zajterhelés tekintetében a 1103‐as jelű út mentén jelentős mértékű, a legutóbbi mérés 2015-ben volt.
Telki belterület
Zöldterületi övezetek tekintetében Telki szerényen ellátott. Mivel a sok kertvárosias besorolású ingatlan jelentős magánterületi zöldfelülettel rendelkezik, a néhány játszótér és közpark száma további növelést igényel.
Telki Helyi építési szabályzata tartalmazza az országos műemléki védelem alatt álló épületeket, építményeket. Ezen kívül helyi védett építmények, ‐terület és ‐utcakép is szerepel a HÉSZ‐ben, viszont ezek betartása az elmúlt években elmaradt. A helyi értékek komplex szemléletű védelme érdekében javasolt önálló helyi értékvédelmi rendelet megalkotása. A HÉSZ helyi védett listája kiegészítése és betartatása javasolt.
Közlekedés
Az országos út még mindig elválasztó sávot képez a község északi és déli része között, a körforgalmú csomópont és a középszigetek megépülése forgalomcsillapító hatású, de igazi belterületi fő utca arculatot az utca nem kapott. A helyi utcahálózaton belül viszonylag sok a kiépítetlen, illetve rossz burkolatú utca, és sok újkori utcánál hiányzik az egységes szép utcakép, az utcafásítás.
A kerékpáros közlekedés számára egyelőre nagyon kevés a kiépített/kijelölt kerékpárút, pedig a belső közlekedésben, illetve a tömegközlekedésre ráhordó közlekedésben jól használható eszköz lehetne a kerékpár. Hiányoznak a túrakerékpáros útvonalak és létesítmények is. Több járdára lenne szükség, ami illik a településképbe.
30-as övezetekre és ezek betartatására van szükség, forgalomcsillapító okosküszöbökre és a településközpontokat felfűző, összekötő fő gyalogos tengelyek, gyalogos terek rendszerére.
Telki közigazgatási területén nincs vasút és a vasúti csatlakozás távolsága egy innovatív, zöld a környező településeken nagyon jól működő “KanyarGo” szerű járattal lenne megoldható az előzetes piackutatás és igényfelmérés után.
Közművek
A globális klímaváltozás évek óta tapasztalható változásokat hozott a hazai időjárásban is. A településen élő számára az élhetőséget szolgáló elvárt életkörülményeket a változó környezeti és klimatikus hatások mellett is biztosítani kell, amely egyre igényesebb infrastruktúra ellátással, ezen belül közműellátással elégíthető ki. A közműellátás vonatkozásában így már nemcsak mennyiségi elvárások vannak, hanem minőségi ellátási színvonalával szemben is vannak elvárások. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a nagyobb csapadékesemények és az általános felmelegedés előfordulása mellett is az élhetőség fenntartása a közműellátással szemben új igényeket támaszt. Változnak a csapadék viszonyok, rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik az épített környezetet és a természeti környezetet csak úgy, mint a mezőgazdasági hasznosítású földterületeket, erdőterületeket. Telki változatos topográfiai adottsága mellett kialakult, illetve kialakított vízelvezető rendszerek a nagy záporok zavarmentes levezetését nem tudják biztosítani. A településre jellemző nyílt árkos vízelvezetés, részben nem megfelelő kialakításának, részben karbantartásának hiányosságai miatt a nagy záporok levezetésére nem alkalmasak. A megfelelő vízelvezetés kialakításának hiánya, amely a település jelentős hányadára jellemző, az épített környezetben elöntés veszélyeztetést, komoly eróziót okoz az utaknál és a be nem épített területeken. A befogadó patakba, vízfolyásokba lökésszerűen érkező csapadékvizek mederben tartása nehézségeket, időnként elöntéseket okoz. Ennek elkerülésére az árkok, vízfolyások medrét is fel kell készíteni a nagyobb intenzitású záporok fogadására. Fejleszteni kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a víz-visszatartás lehetőségét. A klímaváltozás okozta hatás, hogy számítani kell arra, hogy a csapadékesemények hiánya is megjelenhet, amely nagy szárazságokat hoz, hatására a talajvízszint süllyedése jelentkezik, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban jelent komolyabb megoldandó feladatokat. Ennek kezelésére a víz‐visszatartás lehetőségére is fel kell készülni.
A klímaváltozás okozta szélsőséges hatásként jelentkezik a kutatások szerint a felmelegedés is, amelynek kezelése jelentős energiaellátási fejlesztést fog igényelni. A felmelegedés hatására enyhébb teleket, illetve rövidebb, bár előforduló szélsőségesen hideg időszakot jósolnak az ez irányú kutatások, hatására a téli fűtési szezonban összesenben energiafogyasztás csökkenés várható, de a nyári túlmelegedés elleni klímavédelem energiaigénye az évi energiafogyasztási mérleget jelentősen rontani fogja. Az üzemeltetés és csak kizárólag az üzemeltetést vizsgálva, annak a költségigénye csökkenthető, a fenntarthatóság javítható optimálisabb energiahordozó szerkezet kialakításával, a hagyományos vezetékes és nem vezetékes energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával.
A település arculatát befolyásolja a kiépítetlen közvilágítása. A vagyonvédelem, az arculatalakítás és a társadalmi közérzet javítására is a közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése szükséges hiszen az utóbbi években ez is elmaradt.
Adottságok és lehetőségek
Telki a legtöbb településfejlődést meghatározó tényező tekintetében eltér az országban és az agglomerációban megszokottól; dinamikus népességgyarapodás, erős vállalkozói magatartás, aktív életvitel, fiatal korstruktúra, nagy gyermekvállalási kedv, magas minőségű szellemi potenciál, kiemelkedő anyagi és vagyoni erő jelenléte jellemzi a települést.
A település erősen kitett a külső hatásoknak, melyek az eddigiekben meghaladták a falu léptékét. Ideális terep az üzleti és tudás‐, valamint rekreációs célú hasznosításnak. Bármilyen hangos és klasszikus értelemben vett ipari beruházás elkerülendő.
Mindezen tervek megvalósítását csak az itt élők egyetértésével és bevonásával lehet megvalósítani, az autós forgalom és ingatlanállomány emelkedése nélkül.
Ezen kiváló adottságai köszönhetőek a Zsámbéki‐medencében elfoglalt kedvező fekvésének, kiváló táji adottságainak és a fővároshoz való közelségének, összességében kiváló gazdaságföldrajzi pozícióban van Telki. A fiatalokkal, közterületekkel és a falu gyors növekedésével kapcsolatos gondok megoldása viszont komoly kihívások elé állítja a települést.
Együttműködésre van szükség a Zsámbéki‐medence többi településével együtt, így erős és egyenrangú partnerek lehetnek. A település gazdaságát az európai trendhez kell igazítani, valamint beleilleszteni a kistérségi agglomerációs tengelybe, amely koncepciókban az állam kihagyhatatlan partnere kell legyen a településnek, hiszen önerőből eddig nem sikerült a kívánt fejlesztéseket elérni.
Bár a település kedvező gazdaságföldrajzi helyzetű, nincs hagyományos értelemben vett gazdasági övezet, nagyobb ipari telephely. Ebben az értelemben vett munkahelyekre és hagyományosan értelmezett ipartelepekre nincs is szükség helyben, hiszen Telki épp a nyugodt, természetközeli élettere vált vonzóvá.
Viszont Telkiben nagy szellemi és jövedelmi‐vagyoni potenciál van jelen, valamint a vállalkozói magatartás és aktív életvitel sajátos, nem hasznosított gazdasági erőteret
határoz meg, melyben nagy lehetőségek rejlenek. Ilyen lehet például a tudásra épülő, kreatív tevékenységet igénylő munkahelyek létesítése, valamint a helyi fogyasztói piac megteremtése.
Mindezeket úgy kell megvalósítani, hogy ne növekedjen az autós forgalom és a helyi ingatlanállomány sem.
Telki feöldrajzi fekvéséből adódóan kiíváló alapokkal rendelkezik a hosszú távú, kiegyensúlyozott fejlődés szempontjából, amennyiben egy nyitott, kezdeményező településvezetés irányítja a falut. Magyarország gazdasági szempontból egyik legdinamikusabb térségének része, amely a válsággal szemben is ellenállóbbnak bizonyult az ország más területeihez képest. Mivel az utóbbi években nem fejlődött, így a visszacsúszás veszélye fenyegeti a települést.
Településfejlesztési irányok:
Alapvetés, hogy Telkiben a településfejlesztés feladata a külső vonzerő növelése helyett a belső vonzerő, a népességmegtartó erő növelése.
1. Meglévő táji, környezeti, települési értékek óvása, gazdagítása, a falukép átfogó szépítése.
2. A népességszám növekedésének szabályozása a fiatalok megtartásának prioritásával. Telki megtelt.
3. Tudás- és szolgáltatásalapú helyi gazdaságfejlesztés meghatározott ágazatokban (egészség gazdaság, kreatív tevékenységek, minőségi idegenforgalom, helyi szolgáltatások), ebben a helyi vállalkozói réteg támogatása. Az klasszikus értelemben vett ipar és logisztikai központok betörésének elkerülése.
4. További belterületbe vonás korlátozása, csak a falu, az itt élők számára kedvező ingatlanfejlesztések engedélyezése.
5. Identitás tudat fejlesztése, közélet‐teremtés. Cél: a munkavégzési, a lakhatósági és a regeneratív funkció helyi szimbiózisának megteremtése.
6. A népesség ellátásához szükséges út‐, közmű‐, közintézményi és közterületi kapacitás létrehozása, a környezet sérelme nélkül
Prioritások és fejlesztendő területek
1. Telki jövőbeli fejlesztésének elvei között a helyi értékeket szükséges megragadni:
– a táji‐, természeti és épített környezeti adottságok hatékonyabb kiaknázása,
– közösségi központú településfejlesztés,
– innovatív‐kreatív gazdasági ágazatok előtérbe helyezése,
– a helyi lakosság és vállalkozások tudásának, munkavégző képességének kiaknázása,
– mindez az ökológiai és ökonómiai fenntarthatóság keretei között.
2. Szükséges és halaszthatatlan a kezdeményező-képes településpolitika megalapozása, amely együttműködésre épül egyfelől a lakosság, a vállalkozások és a település között a magán‐ és a közszféra összefogásával, másfelől pedig Telki és a szomszédos települések, kistérség között, a térségi munkamegosztásba való bekapcsolódás érdekében.
3. A település az elmúlt évtizedben lezárta a „honfoglaló” korszakot, és felnőtt az őslakosság létszámát többszörösen meghaladó létszámú második generáció. A következő időszak feladata az erős helyi közösség kialakítása, az újonnan beköltözők és a második generációs társadalom települési identitásának, helyi kötődésének erősítése.
A fő feladat tehát a közösségépítő tevékenységek ösztönzése.
4. Fókuszban a fiatal és az alapító generáció – „Egészséges település”. Telki demográfiai összetételében a fiatal, gyermekes családok beköltözésének, helyi családalapításnak köszönhetőn a fiatalok aránya jelentősen nőtt az elmúlt
időszakban, ugyanakkor a jövő kihívása lesz az idősödő generációk ellátása is. Mindkét társadalmi csoport a település gazdasága szempontjából kiemelten fontos, a fiatalok hordozzák a dinamizmust, az innovációs képességet, és produktivitást, amelynek helyben való kiaknázása csak a fiatal népesség minél nagyobb arányának helyben tartásával érhető el. A két generáció jól kiegészíti egymást, ugyanis az idősebb generációk hordozzák magukban a hagyományokat, a felhalmozott tudást, és nem utolsó sorban az alkonygazdaság szempontjából is jelentős gazdasági potenciált fog képezni.
Telki Családbarát település koncepciójának kidolgozása egy kiemelt feladat kell legyen.
5. Innovatív-kreatív tevékenységek – „Okos település”. Agglomerációs összehasonlításban is nagy szellemi és anyagi erő (vagyon, vásárlóerő) van jelen Telkiben. Az itt élők a szellemi energiájukkal teremtik meg anyagi jólétüket. A lakosság azonban a kreatív, ambiciózus céljait máshol, döntően Budapesten fejti ki. Ki kell használni ezt a „megújuló” erőforrást a falu fejlesztésében, egyfajta „Telki‐minta” kialakításában.
6. Elsődleges a három intézményközpont közösségi térré fejlesztése és az azokat összekötő kerékpáros és gyalogos sétányok kialakítása, amely a településközpont lánc létrehozásával jelképesen is utal a közösségépítés fontosságára, amellett, hogy természetesen lényeges a lakossági szolgáltatások bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, az innovatív‐kreatív miliő megteremtése szempontjából is. A többközpontú adottság előnnyé változtatható, a központ‐lánc egyes elemei különböző
funkciókat tartalmazhatnak, egyúttal (köz)teret adva a különböző közösségi életformáknak.
7. Saját talpra állás. „Progresszív, részvételi településirányítás”. A település mérete, jellege már bizonyos tekintetben igényli a falusi településirányítás szerkezetének átalakítását, és a lakosság nagysága lehetővé teszi, hogy az aktív, tevékeny lakosok közvetlenebb szerepet vállaljanak a település közösségi alapú megújításában. Új szervezeti háttér kialakítása szükséges ahhoz, hogy a helyi tudás, tapasztalat hasznosuljon és az intézkedések minél közelebb kerüljenek a lakosság igényeihez. A szubszidiaritás elvét követve a település közössége oldhatja a külső tényezőktől való függőséget a belső erőforrásokra, kohézióra épülő közösségi és gazdasági élet alakításával.
A jövő lehetőségei
Amennyiben Telki alvótelepülés marad ez lényegében a meglévő állapotok elfogadásával, konzerválódásával írható le, amely a kezdeti népességrobbanást követően előrevetíti a hanyatló fejlődési pályát, tekintettel arra, hogy infrastrukturális, szolgáltatási hiányosságok, kevésbé vonzó települési környezet jellemzi a települést, amelynek következtében az elvándorlás, hanyatló ingatlanpiac válik jellemzővé, amely egy lefelé tartó spirált indíthat el a településen.
Amennyiben Telki közössége a kertfalu koncepció mellett teszi le a voksát így a település egy olyan kvázi urbanizált, infrastruktúrával jól ellátott falu, ahol a népesség képzettségbeli és foglalkoztatottsági összetétele városi jellegű. A kertfalu típusú települést a kiegyensúlyozott életre törekvés jellemzi. Nem retten vissza a fejlesztésektől, ami nem területi vagy mennyiségi növekedést, hanem minőségi fejlesztést jelent elsősorban, de akár átfogó szerkezetjavítást, intézményi bővülést is a zöldterületek megtartásával.
A kiváló természetföldrajzi fekvés, az ambiciózus, kvalifikált és vagyonos polgárság, a fiatal korstruktúra, az iparmentes környezet vonzó lehet az ilyen miliőt előnyben részesítő aktív életvitelű, a városból kiköltözni vágyó emberek számára. A fekvésből és a helyi szellemi‐anyagi erő fúziójából öntörvényi módon kifejlődhet egy olyan dinamikus településfejlődési pálya, amely nem áll meg a kertfalu jellegnél vagy a kertvárosi szintnél. A dinamizmus elvezethet az elővárosi státuszig, a várossá fejlődésig, városodásig.
A folyamatosan épülő társasházak egy lassú elővárosi irányba mutatnak.
Ezen fejlődési irányon a település lakossága nem kíván elindulni, hiszen a korábbi lakosságszám emelkedés épp a falusias, nyugodt környezet vonereje miatt történt. A település kiteheti a megtelt táblát.
A fenntartási és fejlesztési források korlátozottsága jellemzi Telki működését. Az elmúlt 10 évben nem mutatkozott szándék nagyobb külső fejlesztési források bevonására, ezért az állam és a belső erőforrások hatékonyabb kiaknázására szükséges, mivel ez lét kérdéssé vált a település számára.
Az elmúlt 15 év egy rendkívül dinamikus, mennyiségi növekedési korszak volt a település életében, a településen most minőségi változásra és megújulásra van szükség.
Telki közössége
A település lakosságának korszerkezete egyre fiatalabbá, egészségesebbé vált az elmúlt 25 év folyamán.
A gyermekek jelentős része már telki születésű, ezért az önkormányzat számára – a település‐ és közösségfejlesztés szempontjából – egyre nagyobb kihívást jelent a fiatalkorúak helyben tartása, oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése. Az oktatási infrastruktúrát nem képes fenntartani.
A lakosság képzettségi szintje és foglalkoztatási helyzete kiemelkedőnek ítélhető, országos összevetésben és a magasan fejlett kistérségi viszonyok között is. A következő generáció magas színvonalú képzésével jelentős jövőbeli gazdasági potenciál rejtőzik a lakosság demográfiai összetételében. Viszont az elmúlt évek hanyatló oktatási ifrastruktúrája inkább elűzi a gyerekeket az a helyi intézményekből. A helyi társadalom jövedelmi szintje, szociális helyzete országosan kiemelkedő.
A település humán infrastruktúrája további bővítésre szorul. Vonatkozik ez a megállapítás az egészségügyi, szociális, valamint az oktatási és nevelési szolgáltatásokra, ellátásokra, valamint a kulturális, közösségi terek hozzáférhetőségére is. Ezen humán infrastruktúra fejlesztés megvalósulása csak civil és állami forrás kiegészítéssel képzelhető el.
A népesség jövedelmi pozíciója, potenciális vásárlóereje kiemelkedő, a társadalom kedvező demográfiai és szociális összetételű.
Az önkormányzat gazdálkodása szűkülő és forráshiányos ezért szükséges az állam bevonása és más új bevételi források, finanszírozásai formák kidolgozása és bevezetése a professzionális pályázati lehetőségek bevonásától kezdve a magántőke bevonásáig.
Gazdaság
– a helyi vállalkozások függetlenül működnek, nem alakultak ki egymáshoz kapcsolódó tevékenységláncok (gazdasági kooperációk, klaszterek)
– alacsony szintű a helyi foglalkoztatottság, kevés a nagy vállalkozás – a nagy hozzáadott értéket előállító kreatív vállalkozások által foglalkoztatottak aránya alacsony, viszonylag alacsony az innovatív cégek aránya
– alacsony a vállalkozások száma, kevés az új vállalkozások aránya – a turizmus feltételei hiányosak, (pl. szálláshelyek, szolgáltatások, látogatóközpont hiánya, stb.) – szervezeti hiányosságok
Fontos lenne, hogy minél több helyi lakos találjon helyben magas színvonalú munkát vagy vállalkozási lehetőséget, viszont ezt úgy kell elérni, hogy a klasszikus értelemben vett ipar (gyárkémények, logisztikai központok) ne nyerjen teret.
Ebben kiemelkedő szerepe kell legyen az elmúlt években elmaradt civil, állami és önkormányzati és régiós kezdeményezéseknek, szorosan együttműködve a térség többi településével.
Gazdasági oldalról az alábbi lépések javasoltak: – helyi vállalkozási kedv ösztönzése – innovatív, tudás alapú tevékenységek preferálása
– helyi magánkezdeményezések fiatal, környezetbarát, kreatív, magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások és szolgáltatások irányába terelése (oktatás, kutatás‐fejlesztés, start‐up, spin‐off,)
– 50+‐os generációkra épülő, szélesen értelmezett egészséggazdaság feltételeinek kiépítése, az ilyen jellegű vállalkozások ösztönzése (alkonygazdaság, turizmus, rekreáció, egészségipar, sport, környezetvédelem)
– közösségi finanszírozási formák létrejöttének serkentése – ingatlanhasznosítási terv kidolgozása
– településüzemeltetési, és ‐fejlesztési „szervezeti” háttér kialakítása – lakossági szolgáltatások bővítése
Mindezt professzionális közösségi tervezéssel, csakis a lakosság bevonásával.
Jövőkép
Telkiben info‐kommunikáció és a szellemi tevékenységet végző kreatív tevékenységek jelentik a kitörési lehetőségeket, és hasonló mértékben meghatározó az a vélemény, amely fontosnak tartja a közösségi élet fejlesztését és a helyi gazdasági tevékenységek bővülését, pl. helyi piac, ökogazdálkodás, kisközösségek.
Tömegközlekedés és a közlekedésbiztonság feltételeinek javítása, járatsűrítés, éjszakai járat, innovatív helyi közlekedés fejlesztése. Ehhez szükséges egy nyitott és kezdeményező településvezetés.
Környezetbarát gazdasági terület, intézményellátottság javítása, közterületek, közösségi célú sportterületek, rekreáció fejlesztése.
A településen belüli gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása.
Az üresen álló telkek közösségi célú hasznosítása.
A helyi lakosság kiemelkedően magas képzettségi színvonala megfelelő alapot biztosít nagy hozzáadott értéket előállító, innovatív‐kreatív és kutatás‐fejlesztési tevékenységet folytató környezetbarát vállalkozások letelepedése és működése számára. Mindez nem kell újabb ingatlan beruházásokat vonjon maga után. A változat része a fiatal generáció egyre növekvő helyben történő oktatása, képzése, és mindenekelőtt a vállalkozói kedv erősítése, amely visszahat a helyi gazdaságra. Patrióta önkormányzati szemléletre van szükség, hiszen a vállalkozások sikereiből a település egésze részesedik.
A helyi gazdaságot tovább erősítheti az összetartó, erős identitással rendelkező társadalom kiépítése, helyi értékek előállítása és bemutatása, az ebből származó gazdasági‐társadalmi haszon kiaknázása.
Telki községnek ki kell használnia a helyi közösségi kezdeményezéseken alapuló fejlesztéseket. Telki helyi gazdaságát diverzifikálni és pozícionálni szükséges: az egészségipar bővítése a településen összehangolt fejlesztések megvalósítása révén (orvosi ellátás, sport, oktatás, idősellátás); az innovatív‐kreatív szektor a vállalkozások
letelepedésének ösztönzése által úgy, hogy a járműforgalom ne növekedjen (startupok, kutatás‐fejlesztés); a település turizmusának minsőgéi fejlesztése térségi komplex turisztikai akciókkal (kerékpározás, természetjárás).
„Okos falu” – A Jövő Közössége
Az „okos falu” (smart village) értelmezésünkben azt jelenti, hogy ki kell használni a humán erőforrásban rejlő lehetőségeket a fenntartható környezethasználat körülményei között. Cél, hogy Telki a kreatív, környezet‐ és kultúrabarát életmód helye legyen, ami otthont nyújt egymást követő generációknak és teret ad egymást váltó generációknak is.
Ma már, tényként elfogadott az az előrejelzés, hogy az információszerzés és ‐feldolgozás, ill. a távkapcsolatok (telekommunikáció) robbanásszerű fejlődése új technológiai forradalmat idéz elő. Jelen ismereteink szerint, már a koncepció 10‐15 éves távlatában várható az elektronika (digitalizáció) és automatizálás a ma tapasztaltnál is átütőbb elterjedése a gazdaság és a társadalmi érintkezés minden vetületében, így az ipari és nagyüzemi mezőgazdasági termelésben, a logisztikában (szállítás, raktározás, kiszolgálás együtt), a kereskedelemben, a szolgáltatásokban.
Ezekkel párhuzamosan alapjaiban átformálódik az oktatás/továbbképzés rendszere, a közszolgáltatás, és megváltozik az állampolgár és a hatóság gyakorlati viszonya a közigazgatásban. Az on‐line kapcsolatok bővülése, az „egy kattintással belépek a rendszerbe és elintézem az ügyeimet” mód egyre elterjedtebb lesz.
Otthon és az otthonos munkahely felértékelődése. Paradox módon, az elektronizáció és a mobilizáció lehetővé teszi az otthon még kényelmesebbé, és a munkahely otthonosabbá alakítását. Vagyis, ha a makrovilág behozható a személyre, családra, szomszédságra szabott mikrovilágba, akkor csak nagyon indokolt esetben szükséges elhagyni az otthont, a munkahelyet, a települést. Hiszen, a világban való aktív jelenlét (internet, mobil, honlap, stb.) az otthon környezetében is nagyrészt biztosítható. Sőt egy kvázi családi házban kialakított közösségi irodában a helyi vállalkozók közösséget alkothatnak és egymást erősíthetik a fejlődésben.
A településszintű otthonosság azt jelenti, hogy a kerítésen belüli lakhatóság magas nívója a kerítésen kívül – a köztereken, közintézményekben – is megvalósul. Az otthoni és a környezetben lévő otthonos munka‐ és közéleti hely – a kényelem, a helyismeret, a költséges és időrabló közlekedés kiváltása okán – versenyképessé válik, bár nem váltja ki teljesen a hagyományos munkahelyeket.
Ebből következően az oktatás, az át‐ és önképzés, a felnőttoktatás – az élethosszig tartó tanulás – illetőleg a családi, köz‐ és önfoglalkoztatás (öngondoskodás) egyre nagyobb szerepet fog játszani.
Összességében, a személyes, családi, kis‐ és közepes méretű vállalkozások, a közösségi és szomszédsági igényekre alakított életforma egyre nagyobb teret kap a jövőben. Tehát az egyéni‐közösségi képességekre és igényekre formált tevékenységek terjedése fog teret nyerni, alapvetően nem a hobbiszerű foglalatosságokat jelent, bár azok is része a jelenségnek.
A jövő Családbarát okos települése az ember és teremtett, ill. épített környezetének mind bensőségesebb megismerésén, együttélésen alapuló, ezáltal az egyén és közösségei mind karakteresebb kiteljesedésének az útja, amely kialakítja az otthonos lakó‐, munka‐, közösségi és rekreációs helyek tereit és kiaknázza az info‐kommunikációs gazdaság előnyeit (távmunka, ‐oktatás, ‐vásárlás, ügyintézés, stb.). Telki környezeti és szellemi feltételei eszményi módon adottak erre. Telkinek minden lehetősége megvan arra, hogy a jövő közösségének modelljét hozza létre.
Miután Telki önkormányzata a hazai és az uniós források és más nagyívű pályázatok felé az elmúlt években nem tett lépéseket, így az állami források, pályázatok, EU-s források bevonásának koncepcióját át kell gondolni és szükség van egy innovatív a település érdekeit szem előtt tartó szemléletre. A településvezetés szemléletében uralkodó nézőpont nem állja meg a helyét, miszerint az államtól nem számíthat támogatásra a település. Professzionális forrásteremtésre van szükség.
Az önkormányzatnak a kezdeményezést, az orientáló inspirációt mindig a saját kezében kell tartania máskülönben külső erők játékszerévé válhat. Ez az önkormányzatiság egyik legfontosabb jellemzője: az öngondoskodás, az ambíció, hogy van választási és változtatási lehetőség, amely törekvés belső motivációja: az „öneltartó település”. Ezen koncepció csakis a helyi lakosok, a civilek és az állam bevonásával tud kezdetben megvalósulni.
Az öneltartó település olyan piacvezető és magas hozzáadott értékű – tudásalapú – termékeket, szolgáltatásokat állít elő, olyan tevékenységekkel foglalkozik, amelyek révén fenntartható módon finanszírozható a gyarapodó, gazdagodó közösségi élet.
A megoldás az önkormányzat kezdeményező képességének erősítésében keresendő, amely a polgár helyi gazdasági és közéleti aktivitásának növelésére irányul, és amelynek eredménye a helyi illetékességű, hozzáadott értéket előállító vállalkozások tevékenységének és az ehhez tartozó foglalkoztatás bővítése, a jövedelem helyben történő költésének növelése, ezzel a helyi adó‐ és más bevételek növekedésének elérése új adók kivetése nélkül.
Az önkormányzat részéről a fő feladat ennek a helyi gazdasági ciklusnak az elindítása, a bevételek visszaforgatásával pedig a ciklus bővülő újratermelési pályára állítása, vagyis a hozzáadott értéktermelés és a helyi költés feltételeinek folyamatos javítása.
Közösségi vonatkozásban pedig kiemelt feladat a különböző mikroközösségek szervezése, gondozása a településrészeken.
Zöld, okos, fenntartható és családbarát kertfalu
A kertfalu titka, hogy azt az életminőséget jelenti, amelyet máshol nem találunk meg. Biztonságot jelent, ahol a gyerekeket nyugodtan elengedhetjük iskolába, óvodába, boldogan játszhatnak az utcán. Sajnos ez ma már nincs meg Telkin.
Prioritást kell kapjon a gyermekektől a felnőttképzésig tartó magas színvonalú, széles spektrumot átölelő, életen át tartó képzés, a folyamatos tudásszerzés.
A település humán infrastruktúrája bővítésre szorul. Vonatkozik ez a megállapítás az egészségügyi, szociális, valamint az oktatási és nevelési szolgáltatásokra, ellátásokra, de a kulturális, közösségi terek hozzáférhetőségére is.
A tudásra, aktivitásra építve mindennek a gazdasági háttere is létrehozható. Szükséges az innovatív, tudás alapú helyi gazdaság kiépítése a helyi vállalkozások számának bővítésével a fiatal, környezetbarát, kreatív, magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek és szolgáltatások irányába (oktatás, kutatás‐fejlesztés, start‐up, spin‐off, ökogazdaság,). Szervesen illeszthető ehhez az 50+‐os (első) generációra épülő, szélesen értelmezett egészség‐ gazdaság feltételeinek kiépítése (egészségipar, turizmus, alkonygazdaság, sportgyógyászat, rekreáció, környezetvédelem), a vállalkozások megtelepedését segítő lépések, mint innovációs park, inkubátorház, klaszter létrejöttének kezdeményezése. Fontos feltétel a közösségi finanszírozási formák felépítése és működtetése, pl. a „Falu Kasszája” (matching fund) elv alapján. Az „okos falu” koncepcióhoz tartozik a kortárs tele‐kommunikációs eszközök élenjáró alkalmazása. A közösségi kohézió, az információ ellátottság, a gyermek‐ és felnőttoktatás, ill. továbbképzés, a fiatalok identitásának erősítése szempontjából tovább kell fejleszteni az interaktív önkormányzati portált, és, ha megépülnek az állami rendszerek, akkor csatlakozni kell hozzájuk.
Ez illik a legmagasabban képzett közösséghez.
Kertfalu koncepció
A kertfalu minőségi módon felszerelt “városi” otthon és a tágas, zöld, falusias, de infrastruktúrával kiválóan ellátott nyaraló ötvözete, olyan urbanizált, infrastruktúrával jól ellátott falu, ahol a népesség képzettségbeli és foglalkoztatottsági összetétele városi jellegű. Telki többet érdemes a stagnálásnál és a visszacsúszásnál!
A közvetlen környezetet a gonddal művelt, ápolt kertek jellemzik.
A természetre a helyben lakók nem a hasznosíthatóság vagy mezőgazdasági művelési ág szerint tekintenek, hanem mint esztétikai látványra, környezeti minőségre, közérzetjavító jelenségre, és amelynek konzerválása, gazdagítása tudatos, környezetbarát tevékenység és egyben ingatlan értéknövelő tényező. Ezt a célt szolgálja a “Tiszta udvar, rendes ház” és a “Telki Lokápatrióta Vagyok” projektjeink is.
A kertfalu jelleg erőssége a közösségépítés, a mikroközösségek világa, amely közösségépítés a hagyományteremtés igényével lép fel.
A kertfalu lakói elsősorban a minőségi fejlesztést részesítik előnyben, ahol a lakó‐, a munka, a közéleti és a rekreációs helyek „üde és zöld” együttest alkotnak. Kiaknázandó lehetőség az info‐kommunikációs technológia fejlődése. Egyre nagyobb szerep jut a távmunkának, a távoktatásnak, információszerzésnek, a telekommunikációnak, az e‐ügyintézésnek, az e‐vásárlásnak, stb. Mindez abba az irányba mutat, hogy csökkenthető az utazási idő és költség (ingázás), bővíthető a helyi munkahely‐ és vásárlási, rekreációs kínálat.
Településközpont létrehozása
Annak ellenére, hogy Telki kis település, a koncepció hiánya miatt mégis több központképződmény alakult ki az elmúlt évtizedekben. A falu jellemzően földszintes kiépülése hagyományos értelemben vett főtér és a hozzá kapcsolódó funkciók kialakítása nélkül történt. Úgy tűnik, hogy a spontán alakult helyzetet szükséges alakítani a település szükségleteihez. A tervezés és a vállalkozó kedv önkormányzati segítése nélkül Telkiben kevés helyi szolgáltatás alakult ki.
A helyi igények alaposabb felmérése és koncepcióalkotás szükséges. A spontán kialakuló szolgáltató központok helyett tervezésre van szükség.
Az egymástól 300‐400 méterre lévő centrumok kiváló gyalogos és kerékpáros távok. A központokat vonzó sétányokkal – korzóval – célszerű összekötni.
A Polgármesteri Hivataltól induló sétaszakasz a régi pincék mögött/fölött, a jelenlegi csendes utcán haladna, kikerülve a fő út „halálkanyarát”. A sétaút Fő utcával érintkező pontjától már kiépíthető a széles gyalogos sétány, összekötve a hivatali, az oktatási és a középső szolgáltató területeket.
A fő út veszélyes kanyarának biztonságossá tétele elengedhetetlen feladat.
Üres telkek hasznosítása
Az üres telekingatlanok közösségi célú hasznosítása többfunkciós szerepet tölthetne be, hiszen a területek használhatók oktatási‐nevelési célra (óvodák, iskolák oktatókertjei, nyári vagy tematikus táboroztatás céljára), sportolás céljára, kutatás céljára (egyetemi mintakertek, mintagazdaságok), közösségi kertek számára közösségfejlesztő és kiegészítő mezőgazdasági termelés számára.
A hasznosítás mindenképpen környezet‐, közösség‐ és kultúrabarát megoldás lenne, megvalósítása csakis úgy képzelhető el, hogy ne növelje az autós forgalmat a településen. A hasznosított telkeket kerékpárral és gyalog jól megközelíthetővé kell tenni.
Kezdeményező önkormányzat a jó gazda attitűdjével
A bezárkózó önkormányzat helyett az önkormányzati kezdeményező képesség erősítése nélkülözhetetlen feladat, máskülönben a régió elmegy mellettünk és kiszolgáltatott marad a település a külső tényezőknek.
A lehetőségek a szervezésben, koordinációban, orientálásban, közösségépítésben, információk gyűjtésében, közreadásában, kommunikációban, település‐ marketingben ölthetnek testet. Ilyenek a következő feladatok, eszközök:
– információszerzés, ‐nyújtás, ‐terjesztés, tájékoztatás;
– marketing‐tevékenység (üzleti hírek közvetítése, kedvező üzleti klíma kialakítása); – közvetlen kommunikáció a helyi közösségi élet szereplőivel gondjaik kezelése, ötleteik felkarolása érdekében,
– üzleti kapcsolatok előkészítése, szervezése; – önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása;
– közösségfejlesztési pénzalap(ok) képzése, amely révén községfejlesztési feladatokat lehet részben vagy egészben megoldani. Ez hozzájárulhat lakáscserék lebonyolításához, hogy a fiatalok és/vagy az idősek a szülők, rokonok közelében maradhassanak;
– mikro‐, kis‐ és közepes méretű vállalkozások működésének segítése a kormányprogramhoz kapcsolódva;
– vállalkozások, működő tőke vonzása a gazdasági szempontból hasznosítható területeken, pl. fejlesztési lehetőségek kínálkoznak a szolgáltatások és az idegenforgalom területén: család, sport, tanösvény;
– vállalkozói fórumok szervezése helyi szinten és országos intézmények vezetőivel információ átadás, tapasztalatcsere céljából;
– oktatás, készségfejlesztés szakmai és menedzseri jelleggel;
Telkin is létezik a rejtett munkanélküliség a következők körében: szülés után, gyermekgondozást követően az édesanyák, a munkájukat elvesztett közép‐ és felsőfokú végzettségűek, a friss állást nem találó fiatal diplomások.
Kiemelt jelentőségű ezért önkormányzati kezdeményezésű felnőttképzési programok indítása, támogatása. Számukra hasznos lenne a helyben szervezett továbbképzés, átképzés, nyelvtanfolyam, hogy segíteni lehessen a munkába való visszatérést.
– a jelen koncepcionális elemek közé is be kell emelni a turisztikát, kiegészítve szakmai, oktatási, ifjúsági, ökoturisztikai elemekkel.
– öko/bio témakörök felkarolása: Telkiben ugyan nincs nagy terület az öko‐biogazdálkodás számára, de bizonyos ingatlanokon, kertekben, a meglévő mezőgazdasági területeken folytatható kertművelés. Az ökológiához kapcsolódó gazdasági tevékenységek a fenntartható gazdaság, az életvitelszerű ökonomikus gazdálkodás kategóriájába tartoznak. Ezek meghonosítása, fejlesztésük elősegítése a népességmegtartás, a gondos tájhasználat, a közösségi életmód, a lakó‐ és munkahely, ill. a rekreáció együttes helyi biztosításának fontos feltétele.
– a gondos Falugazda munkakör létrehozása
– közösségi részvételt, bevonást biztosító szervezet létrehozása
Cél az önfenntartó attitűd erősítése és az állami források elérése és ésszerű felhasználása.
Az önfenntartó attitűd nem egy archaikus, világtól elzárkózó, önellátó életmódot jelent, hanem olyan piacképes termékeket előállító gazdasági‐közösségi tevékenység(rendszert), amely révén az adott település lakói magas életszínvonalat képesek biztosítani. Vagyis, a természeti és épített környezeti adottságaikat, illetőleg a szellemi erőforrásaikat érvényesítik piaci körülmények között.
2023. 10. 02. Telki
A gondolatébresztőt hamarosan folytatjuk és folyamatosan frissítjük.
Készült: TELKI 72/2015. (VI.30.) Öh. számú határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ felhasználásával.
